Napi Gazdaság - Pihenő Napi (1997. febr. 14. 11. oldal)
http://www.napi.hu

Magyar Elektronikus Könyvtár - a kortárs irodalom szolgálatában

Szponzorok nélkül ma már nincs hazai kiadó, amelyik belevágna kortárs magyar író kötetének megjelentetésébe. Kellő támogatás nélkül még a nullszaldó is elérhetetlen, katasztrofális a terjesztés - hangzanak az érvek. Néhány éven belül a modern magyar irodalom nem tud majd hol megjelenni - véli Andrassew Iván, a Magyar elektronikus könyvtár "segédportása" -, ezért létfontosságú, hogy a szakma (f)elismerje az internet fontosságát.

- Miért vagy te író, újságíró létedre segédportás a Magyar elektronikus könyvtárban?

- A MEK-ről tudni kell, hogy magyar írók műveit - magyar és más nyelveken -, magyarra lefordított írásokat, a legkülönfélébb tudományos munkákat tartalmazza. Fejlődésére jellemző, hogy a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Központi Könyvtárának munkatársa, Moldován István inspirációjára az irodalom szerelmesei - főként egyetemisták - fáradságot nem sajnálva begépelték oda a klasszikus magyar irodalmat, s így láthatóan a magyar klasszikus költészet legjava hamarosan ott Lesz a "polcokon". Feltűnően hiányoznak viszont a kortárs írók. Ezek alkotásainak odairányításában próbálok én tenni valamit - akár egy portás, irányítani az írókat, a szerkesztőségeket, kiadókat, hogy a lemezen tárolt műveket ne töröljék le, hanem juttassák el nekünk.

- A szakma, a kiadók többsége nyilván nem szövetségest, hanem egy nagyon veszélyes, gyorsan terjeszkedő konkurenst lát az internetben.

- Ez butaság. Amikor csak ezért letörlik a lemezeket, olyan, mintha olvasás után a kukába dobnánk a könyvet. Itthon százezer körüli az internet-használók száma, nem beszélve azokról, akik külföldről tájékozódnak Magyarország szellemi életéről. Az interneten keresgélők többsége olyan fiatal gimnazista és egyetemista, akik ma már csak egy töredékét képesek megvásárolni azoknak a könyveknek és folyóiratoknak, amelyekre szükségük lenne. Pár év múlva a MEK a szegények könyvtára lehet.

- Némi joggal félnek tehát a drágán dolgozó kiadók. De hát az internet sem olcsó mulatság. Gondoljunk csak a horribilis összegű telefonszámlákra.

- Ma jobbára felsőoktatási intézményekben és munkahelyeken használják az intenetet. Ugyanakkor egy irodalmi mű kimentése lemezre mindössze 2-3 percet vesz igénybe, tehát nem használja sokáig a telefonvonalat. Tény, hogy nálunk a belátható jövőben nem várható például az egyesült államokbeli gyakorlat, ahol a helyi hívások ingyenesek. Történnek azonban itthon is próbálkozások, hogy ne a monopolhelyzetű távközlési társaságok hízzanak a kultúrára áhítozók pénzén.

- Kaptok ehhez a munkához valamiféle anyagi támogatást?

- Nem sokat. A MEK részt vett a digitális kultúra fejlesztéséért kiírt pályázaton is, sajnos eredménytelenül. Meggyőződésem, hogy ez közérdekű tevékenység abból a szempontból is, hogy jelenleg még igen sok a hülyéskedés az interneten, a nyelvrontás. Az irodalmi művek megjelenése ezt a trendet is megváltoztathatja. Ugyanakkor - s ez üzenet a kiadóknak, szponzoráló cégeknek - a MEK olvasóinak száma regisztrálható, ami azt jelenti, hogy kézzelfogható reklámfelületté válhat egy-egy alkotás környezete.

- Hány kötet szerepel a világhálóban?

- A legfrissebb adatok szerint mintegy 60 ezer.

- Az ellenérzés egyik legfőbb oka talán a szerzői jog féltésében van. A MEK, gondolom, nincs abban a helyzetben, hogy szerzői jogokért fizessen.

- A 70 évvel ezelőtt elhunyt szerzők esetében ezek a jogok lejártak. A mai magyar szerzők nem ezzel törődnek, hanem örülnek, hogy nő az olvasótáboruk. Velük szabályos engedélyezési szerződést kötünk. Problémát a nemrég elhunyt szerzők örökösei jelenthetnek, akik közül néhányan pénzt kérhetnek a jogokért. Fájó, de ilyenkor le kell mondanunk arról, hogy a számunkra igen értékes időszakban született mű felkerüljön a MEK-re.

T. G. Á.